2013. november 26., kedd

Krisztus Király 9.



Krisztus Király győzedelmes harcai

elmélkedés nyolcadik rész

Az új szál, melyet Isten sző a Messiás történetébe.

Nem változtatja meg az Ábrahámnak adott ígéretét,figyelmezteti ószövetségi választott népét, hogy örök terve az egész emberiség megváltásáról szól: „Benne (az egész világnak ígért Messiásban) nyer áldást a föld minden nemzetsége” Ezer kétszáz évvel a Messiás születése előtt az Úr a világ legfontosabb eseményének történetébe tudatosítani akarja azt a gondolatot,hogy Ábrahám népe kapja a jogot, hogy Dávid király családjából fog születni az örök Messiás király. A többi nép bűnei benne nyernek bocsánatot, és Isten jósága minden népet megvált Jézusban. Nem erre utal,hogy egy Babilonban élő próféta,akit Ábrahám unokaöccsének,Lótnak Moáb nevű fia (a tőle származó moabita király) azért csalogat országába,hogy Izraelt megátkozza? Így ő is részese annak, hogy a messiási hit mindenkié legyen, ahogy Szent Pál a Rómaiakhoz írt levelében hosszan fejtegeti (Róm 9-10) Ez az isteni szál miért élt a megváltás szövetében ezer kétszáz évig erősebben, mint Izrael hitében? Véletlen talán, hogy a Messiás születésekor a zsidó vezetők erről nem tudnak semmit? Lehet véletlen, hogy Ábrahám unokájának, Ézsaunak (Edom) késői leszármazottja, Izrael kemény ellensége, Nagy Heródes a zsidó tartományokban a császár helytartója harminc éve? Lehet véletlen, hogy ő izgalommal keresi, mi tudnak a zsidó papok a Messiásuk születéséről? Elhívatja őket, kórusban mondják Mikeás próféta jövendölését, hogy a Messiásnak Betlehemben kell születnie, de egyikük sem megy el megkeresni? A messze keleten másfél éve tudják az idegenek, ide fáradnak látni és imádni Őt? Heródes azonnal kész a Messiás-gyilkosság tervével, a papokat pedig semmi nem érdekli? Igaz, amikor a Messiás negyven napos lett, elvitték a templomba a kötelező áldozatra, de csak egy aggastyán prófétát, Simeont, és egy idős prófétaasszonyt, Annát küldött hozzá a Szentlélek, mert csak ketten várták. „Senki sem vall szégyent, aki benne hisz. Nincs különbség zsidó meg pogány között, mert mindnyájunknak egy az Ura, aki bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják. Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül”. (Róm 10,11-12) Érdekes,hogy amikor Jézus pere elkezdődik, Kaifás főpapot és a nagy tanács meghívott tagjait nem érdekli az a fontos szál: Hol született Jézus? A napkeleti bölcsek pontos tájékozódás után kora reggel indultak Betlehem felé. Isten ismét nagy kegyelemmel jutalmazza a kitartó hitet:„S lám a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki., majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba”. (Mt 2,9b-12) A különleges szál még titkon fűződik tovább:„Azután, hogy elmentek, megjelent Józsefnek álmában az Úr angyala, s ezt mondta neki: Kelj föl, s fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a gyermeket, meg akarja ölni. Fölkelt, s még akkor éjszaka fogta a gyermeket és anyját, és elmenekült Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig. Így beteljesedett, amit a próféta szavával mondott az Úr: Egyiptomból hívtam az én fiamat. Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant, és Betlehemben meg a környékén minden fiúgyermeket megöletett kétéves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. Így beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: Kiáltozás hallik Rámában, keserves sírás és jajgatás: Ráchel siratja fiait, s nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé”(Mt 2,13-18)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése