Katekézis a Hit Évében
2013.11.16. Szombat
A kezdetek lendületével.
A világ képe nagyon torz: az igazságra és szeretetre teremtett ember hazug eszméket vall, és iszonyú kegyetlenséggel igyekszik a maga vad ösztöneit kielégíteni, vagy a korszellem biztatására kihasználni minden lehetőséget saját előnyeinek biztosítására, vagyis az Szeretet parancsát, mások boldogítását megcsúfolva a gyűlöletet szolgálja. Ez a szellemiség juttatta ide a világot, hogy pénzembereket nem érdekli a szegények ügye, az állam élére megválasztott csapat a nagy közösség jólétét biztosítani nem akarja, magának és segítőtársainak arcrebbenés nélkül osztja ki a közösség egészének a jólétére befizetett adót. Mit tegyünk? Úgy tűnik, az embereknek nincs ránk szüksége, haszontalannak tűnik mindaz, amit teszünk. A kérdés nekünk, papoknak szól. A vallás ellenségei azt felelik: Ne tegyetek semmit a világ dolgaival kapcsolatosan. Mi vagyunk a világ esze és urai, mi tudjuk, mit kell tenni, ti maradjatok a templomon belül. Ez a válasz azért hangzik el, hogy saját tetteiket ellenőrzés nélkül gyakorolhassák, lerombolhassák az emberek életében az Isten országát, az igazság és a szeretet lelkületét, helyette hadd uralkodjék a hazugság és a gyűlölet, kapjon polgárjogot a sátán országa. Az Isten országáról van szó, a Teremtő és a mindent helyrehozó Megváltó is megköveteli, hogy az Isten országát tanítanunk és védenünk kell, a sátán országa ellen mindent meg kell tennünk, ami lerontja győzelmeit. Igaza volt II. János Pál pápának:„Bátran szembe kell néznünk a mind sokrétűbbé és megterhelőbbé váló helyzettel, a globalizáció jelenségével, a népek és kultúrák állandóan új és változó mozaikjával” (Novo millennio ineunte 40) Harcolunk az igazság és a szeretet fegyverével. Megtettük-e mindent, ami ránk tartozik?
2013.11.16. Szombat
A kezdetek lendületével.
A világ képe nagyon torz: az igazságra és szeretetre teremtett ember hazug eszméket vall, és iszonyú kegyetlenséggel igyekszik a maga vad ösztöneit kielégíteni, vagy a korszellem biztatására kihasználni minden lehetőséget saját előnyeinek biztosítására, vagyis az Szeretet parancsát, mások boldogítását megcsúfolva a gyűlöletet szolgálja. Ez a szellemiség juttatta ide a világot, hogy pénzembereket nem érdekli a szegények ügye, az állam élére megválasztott csapat a nagy közösség jólétét biztosítani nem akarja, magának és segítőtársainak arcrebbenés nélkül osztja ki a közösség egészének a jólétére befizetett adót. Mit tegyünk? Úgy tűnik, az embereknek nincs ránk szüksége, haszontalannak tűnik mindaz, amit teszünk. A kérdés nekünk, papoknak szól. A vallás ellenségei azt felelik: Ne tegyetek semmit a világ dolgaival kapcsolatosan. Mi vagyunk a világ esze és urai, mi tudjuk, mit kell tenni, ti maradjatok a templomon belül. Ez a válasz azért hangzik el, hogy saját tetteiket ellenőrzés nélkül gyakorolhassák, lerombolhassák az emberek életében az Isten országát, az igazság és a szeretet lelkületét, helyette hadd uralkodjék a hazugság és a gyűlölet, kapjon polgárjogot a sátán országa. Az Isten országáról van szó, a Teremtő és a mindent helyrehozó Megváltó is megköveteli, hogy az Isten országát tanítanunk és védenünk kell, a sátán országa ellen mindent meg kell tennünk, ami lerontja győzelmeit. Igaza volt II. János Pál pápának:„Bátran szembe kell néznünk a mind sokrétűbbé és megterhelőbbé váló helyzettel, a globalizáció jelenségével, a népek és kultúrák állandóan új és változó mozaikjával” (Novo millennio ineunte 40) Harcolunk az igazság és a szeretet fegyverével. Megtettük-e mindent, ami ránk tartozik?
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése