Elhangzott
A MAGYAROK NAGYASSZONYA tiszteletére szentelt templomok közös lelkigyakorlatán
2013.szeptember 21-én.
Át kell alakítanunk gondolkodásunkat Szent István királyunk példájára
BEVEZETÉS.
Honfoglalásunk 896-ban történt a vérszerződésben közös fejedelemnek megválasztott Árpád vezetésével. A Kárpát-medence abban az időben szabad terület volt, nem uralta egyetlen nép, bár nem volt lakatlan. Néhány év múlva a környező népek közül a Nyugat-Római császárság rádöbbent, hogy azt a területet, amely nekik terjeszkedésre tartalékul szolgálhatott volna ez a keleti nép elfoglalta. Őseink közel száz nyugati kalandozása néhány kivétellel eredményes volt: hadi győzelmek sorozata, gazdag zsákmányszerzés volt. A keresztény lakosság belevette a Mindenszentek litániájába, hogy „a magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket! Mert féltek tőlünk. Az augsburgi és a riadei csatára felkészültek. Vereségünk rettenetes volt. Tudtunkra adták, hogy ez a földrész keresztény népek hazája. Le kell telepedniük a magyaroknak is, alkalmazkodniuk kell a környező országok dolgos életmódjához, és jó lenne, ha a keresztények hitét és erkölcsi felfogását elfogadnák. Géza nagyfejedelem megértette az idők szavát. Nekilátott a változtatásoknak, amelyek szükségeseknek tűntek: a törzsek helyett egyetlen nemzet és ország legyen, halász, vadász életmód helyett munkavégzés, felvenni a keresztséget, a keresztény hitet és erkölcsöket. Mindez gyökeres változást követel, nehéz munka várt a fejedelemre és utódaira. Neki pedig nem született fia, aki a törzsi törvények szerint követhette volna az uralkodásban, így félni lehetett, hogy olyanra száll a hatalom, aki nem érti meg az idő és a helyzet parancsát, akkor pedig a törzsek kihalnak.
Isten ad bizalmat.
Az egy igaz Isten azonban nemcsak az egyének, hanem a népek útját is öröktől fogva igazgatja. A magyarság sorsát is egyedül Ő igazgatta, Ő vezérelt bennünket ide, érlelte meg idejekorán a változás idejét és módját. A gondjaiban-félálomban vergődő fejedelem előtt csodálatos látomás bontakozott ki Ranzani írása szerint: „Egy éjjel álmában, csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodjál meg, Géza, én Mária vagyok, az az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának édesanyja vagyok. Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden homályát. Megismered az Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz. Én pedig megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges pátrónája leszek”. (Schwandtner, Scriptores rerum Hungaricarum, Tomus I.583-584) Szűzanyánk felfedi Gézának a nemzet jövőjének titkát: Isten terve szerint át kell alakítani a magyarok gondolkodását. Végleges országra van szükségük; a vándorélet helyett le kell telepedniük; földet és ipart kell művelniük és fel kell venniük a kereszténységet. Mindezt a fia fogja királyként végbevinni. „Géza álmából felocsúdva, hihetetlen örömre és vidámságra hangolódik, és lelkében elhatározza, hogy minden részletében el akarja nyerni, amit a Boldogságos Szűz álmában előadott”. (u.o.) Okos és istenfélő ember volt. Tudta, hogy Isten az Ura térnek és időnek.
Át kell alakítanunk gondolkodásunkat Szent István királyunk példájára
BEVEZETÉS.
Honfoglalásunk 896-ban történt a vérszerződésben közös fejedelemnek megválasztott Árpád vezetésével. A Kárpát-medence abban az időben szabad terület volt, nem uralta egyetlen nép, bár nem volt lakatlan. Néhány év múlva a környező népek közül a Nyugat-Római császárság rádöbbent, hogy azt a területet, amely nekik terjeszkedésre tartalékul szolgálhatott volna ez a keleti nép elfoglalta. Őseink közel száz nyugati kalandozása néhány kivétellel eredményes volt: hadi győzelmek sorozata, gazdag zsákmányszerzés volt. A keresztény lakosság belevette a Mindenszentek litániájába, hogy „a magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket! Mert féltek tőlünk. Az augsburgi és a riadei csatára felkészültek. Vereségünk rettenetes volt. Tudtunkra adták, hogy ez a földrész keresztény népek hazája. Le kell telepedniük a magyaroknak is, alkalmazkodniuk kell a környező országok dolgos életmódjához, és jó lenne, ha a keresztények hitét és erkölcsi felfogását elfogadnák. Géza nagyfejedelem megértette az idők szavát. Nekilátott a változtatásoknak, amelyek szükségeseknek tűntek: a törzsek helyett egyetlen nemzet és ország legyen, halász, vadász életmód helyett munkavégzés, felvenni a keresztséget, a keresztény hitet és erkölcsöket. Mindez gyökeres változást követel, nehéz munka várt a fejedelemre és utódaira. Neki pedig nem született fia, aki a törzsi törvények szerint követhette volna az uralkodásban, így félni lehetett, hogy olyanra száll a hatalom, aki nem érti meg az idő és a helyzet parancsát, akkor pedig a törzsek kihalnak.
Isten ad bizalmat.
Az egy igaz Isten azonban nemcsak az egyének, hanem a népek útját is öröktől fogva igazgatja. A magyarság sorsát is egyedül Ő igazgatta, Ő vezérelt bennünket ide, érlelte meg idejekorán a változás idejét és módját. A gondjaiban-félálomban vergődő fejedelem előtt csodálatos látomás bontakozott ki Ranzani írása szerint: „Egy éjjel álmában, csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: Nyugodjál meg, Géza, én Mária vagyok, az az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának édesanyja vagyok. Mennyei fény világosít meg, ez elűzi lelked minden homályát. Megismered az Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg, ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz. Én pedig megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges pátrónája leszek”. (Schwandtner, Scriptores rerum Hungaricarum, Tomus I.583-584) Szűzanyánk felfedi Gézának a nemzet jövőjének titkát: Isten terve szerint át kell alakítani a magyarok gondolkodását. Végleges országra van szükségük; a vándorélet helyett le kell telepedniük; földet és ipart kell művelniük és fel kell venniük a kereszténységet. Mindezt a fia fogja királyként végbevinni. „Géza álmából felocsúdva, hihetetlen örömre és vidámságra hangolódik, és lelkében elhatározza, hogy minden részletében el akarja nyerni, amit a Boldogságos Szűz álmában előadott”. (u.o.) Okos és istenfélő ember volt. Tudta, hogy Isten az Ura térnek és időnek.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése