2013. szeptember 22., vasárnap

A MAGYAROK NAGYASSZONYA II.



Elhangzott A MAGYAROK NAGYASSZONYA tiszteletére szentelt templomok közös lelkigyakorlatán 2013.szeptember 21-én.

Át kell alakítanunk gondolkodásunkat Szent István királyunk példájára

második rész

István király Mária országát alapítja és építi fel

Géza halála után fia, Vajk veszi át az átalakuló magyarság kormányzását. Ősei nyomán jár: önálló nép vagyunk, csak önálló ország lehetünk. Tudja jól, hogy a németek nyugat-római császársága nagyon szeretné a magyar hont vazallusává tenni. Vajk fejedelem még a keresztény papokat sem onnan kéri a nép megtérítésére. A kelet-római császárság szintén leigázná a magyar népet áhítozik, de Vajk fejedelem oda sem ígérkezik el vazallusnak. Keresztény népet akar nevelni független államban. Ezért a római pápához fordul, királyi koronát kér tőle, mint ahogy Mária királynak nevezte, de ezt nem földi úrtól, hanem Jézus Krisztus földi helytartójától kéri. Istentől és Egyházától akar csak függeni. A korona, amit II. Szilveszter pápa küld,nem csupán ékszer, hanem ereklye lesz az egész történelmünk során. Történelmi forrás szerint a koronázás 1000 augusztus 15-én történt Székesfehérvárott, abban a csodálatos templomban, amelyet a fényes katedrálisok nyugati hazájából jött zarándok sem győzött magasztalni.István király elrendelte, hogy népe telepedjék le városokban és falvakban. Tíz püspökséget és egy érsekséget alapított. A királyi központot Esztergomban alakította ki, ott lakott, ott volt a politikai központ. Országa akarata szerint a Mennybevitt Szűzanya országa lett és az ország vallási központjának Székesfehérvárt jelölte ki. Oda nem szánt püspökséget, csak a Magyarok Nagyasszonyát és a templom mellé papi közösséget rendelt. Elrendelte, hogy ott legyen a magyar keresztények nemzeti zarándokközpontja. A búcsúra, augusztus 15-re oda zarándokolt, és királyi törvénylátó napokat tartott. Meghallgatott minden panaszost és ügyüket a törvény szerint rendezte.1015-ben ezen a búcsún vett részt Gellért, a velencei bencés monostor apátja, akit Mór, pécsváradi bencés apát hívott meg a nemzeti zarándoklatra. A magas rangú vendég ámuldozott: Mekkora tömeg gyűlt össze! Ez mind magyar? És keresztény? Hisz csak pár éve tanítják és keresztelik a magyarokat! A másik kérdése: Annyit imádkoznak és énekelnek a zarándokok, de nem hallottam még egyszer sem Mária nevét! Mór püspök mosolyogva válaszolt: Igen, mi magyarok csak Nagyasszonyunknak szólítjuk Őt, ami Királynőt jelent. Megígérte még Géza fejedelemnek, hogy születendő fia, a most már király István, annyi jót tesz Fiáért, Jézusért, hogy mindig Patrónája lesz a magyaroknak. A király felkérte Gellértet a következő búcsú szónokának. A „Napba öltözött Asszonyról” beszélt Gellért apát azon búcsún. A király látva, hogy kiváló Mária-tisztelő, felkérte,hogy legyen Imre herceg nevelője, majd csanádi püspökké választotta a szent király. A lázadó pogány magyarok szeges hordóban lökték le a Kelen hegyről, mely ma az ő nevét viseli.„Pannóniát István, a Szent király a Boldogságos Szűz családjának nevezte, olvasható Szent Gellért életrajzában. (Vita S. Gerardi 333) A koronázását azért tartotta Székesfehérvárott hogy jelezze, kinek az oltalma alatt akar uralkodni, amint már édesapja álma előre jelezte. „Szűz Mária ezen a napon az ország pártfogójává választatott”. (Szerelmey Miklós: Magyar hajdan és jelen 18b) Igen, nagyon szép volt a „hajdan”, és mivé lett a legújabb „jelen”?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése