Katekézis a Hit Évében
2013.07.26. szombat
Egyedüllét, nem sivárság
A cölibátus olyan nagy probléma, amivel foglalkozni kell. VI. Pál pápa elmélkedésében azt az oldalát vizsgálja, hogy a nőtlenség miatt nem kell-e félni az egyedüllét sivárságától? Egyenes a válasz: nem. Először is annak sivár az élete, akinek nem akad tennivalója. Papi életem sosem volt tennivaló nélkül. Ha egyszer-kétszer úgy indultam neki a napnak, hogy ma nincs semmi kötöttségem azon a napon annyi nem várt tennivaló akadt, hogy a kötelező zsolozsmát is alig tudtam éjfélre befejezni. A napi imádság szempontja ilyenkor, ha nem túlzsúfolt az előjegyzési naptár, felértékelődik. Nem kell sietni az Istennel, való beszélgetéssel. A megszokott zsoltár-szövegek sok gyönyörű gondolata, a második olvasmányok gyöngyszemei ízesen, mélyrehatóan tárulnak fel. A magánimák is igazán elmélyülten végezhetők. Minden szabad perc különleges örömmel kecsegtet: Elővehetem kedvenc olvasmányaimat. Kilenc éves korom óta rabja voltam az olvasásnak. A papi tennivalók, mellé odakívánkozik a napi lelki-, kulturális és a társadalom ügyeivel foglalkozó olvasmány. A tisztességes újságok sok fontos nemzeti és nemzetközi problémával kínálnak. Így a magam világa kitárul. A plébánia gondjai mellé odasorakoznak a világ nagy gondjai, balesetei. Ezeket azért tárja elém a Gondviselés, hogy legyen valaki, aki imájával mindenre okosan reagál: annak a kezébe teszi a gondot, akinek van szíve mindent jól intézni. Az Úr kéri a modernkor emberét,hogy táguljon a szíve, legyen fohásza mindenkiért széles e világon. A családi gondok és örömök mindennapi forgataga sem hiányzik a pap életéből. Egy-egy látogatás, ügyintézés, utcai találkozás alkalmával nem a pletykaéhes érdeklődés ösztönöz a testvéri érdeklődésre, hanem a segítőkész testvéri szeretet.
2013.07.26. szombat
Egyedüllét, nem sivárság
A cölibátus olyan nagy probléma, amivel foglalkozni kell. VI. Pál pápa elmélkedésében azt az oldalát vizsgálja, hogy a nőtlenség miatt nem kell-e félni az egyedüllét sivárságától? Egyenes a válasz: nem. Először is annak sivár az élete, akinek nem akad tennivalója. Papi életem sosem volt tennivaló nélkül. Ha egyszer-kétszer úgy indultam neki a napnak, hogy ma nincs semmi kötöttségem azon a napon annyi nem várt tennivaló akadt, hogy a kötelező zsolozsmát is alig tudtam éjfélre befejezni. A napi imádság szempontja ilyenkor, ha nem túlzsúfolt az előjegyzési naptár, felértékelődik. Nem kell sietni az Istennel, való beszélgetéssel. A megszokott zsoltár-szövegek sok gyönyörű gondolata, a második olvasmányok gyöngyszemei ízesen, mélyrehatóan tárulnak fel. A magánimák is igazán elmélyülten végezhetők. Minden szabad perc különleges örömmel kecsegtet: Elővehetem kedvenc olvasmányaimat. Kilenc éves korom óta rabja voltam az olvasásnak. A papi tennivalók, mellé odakívánkozik a napi lelki-, kulturális és a társadalom ügyeivel foglalkozó olvasmány. A tisztességes újságok sok fontos nemzeti és nemzetközi problémával kínálnak. Így a magam világa kitárul. A plébánia gondjai mellé odasorakoznak a világ nagy gondjai, balesetei. Ezeket azért tárja elém a Gondviselés, hogy legyen valaki, aki imájával mindenre okosan reagál: annak a kezébe teszi a gondot, akinek van szíve mindent jól intézni. Az Úr kéri a modernkor emberét,hogy táguljon a szíve, legyen fohásza mindenkiért széles e világon. A családi gondok és örömök mindennapi forgataga sem hiányzik a pap életéből. Egy-egy látogatás, ügyintézés, utcai találkozás alkalmával nem a pletykaéhes érdeklődés ösztönöz a testvéri érdeklődésre, hanem a segítőkész testvéri szeretet.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése