Katekézis a Hit Évében
2013.06.11. kedd
A valóság szívének közepébe
Minden embernek, minden papnak is egyénisége, egyéni küldetése is van. Én a magam részéről a valóság szívének közepébe másként szeretnék bejutni. Valóság az, amit a fölséges Isten a semmi helyére a megszámlálhatatlan lehetőségből konkrét módon megteremtett. Minden teremtmény megkapta létének határozmányait. Mindenbe beleírta Isten a természete törvényét: azért légy mindig készenlétben, hogy elősegítsd lehetőségeid szerint a nagy mindenség céljának valóra válását. Az élettelen hordozza hátán az élők törékenyebb létű világát. Aztán a benne rejlő energiák lassú porladásával váljék alkalmas táplálékává az élőknek, így maga is építse az életet. Az egyszerűbb élők segítsék a magasabb rendűek céljait Aztán a legmagasabb rendű földi lény, az ember sajátos rendeltetését biztosítsa minden más anyagi létező. Mert azt mondta Isten, miután minden más földi lényt megteremtett: „Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, hogy uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon és az egész földön, s minden csúszó-mászón, amely mozog a földön! Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet! Hajtsátok uralmatok alá!” (Ter 1,26-28) Én pedig értelmes szív szeretnék lenni, hogy mindenkivel megértessem: Isten így gondolta el, hogy az ember mindennel tegye boldogabbá a mellé rendelte embert, semmit ne rontson, semmit ki ne pusztítson, főként ne önnön faját. Értse meg, boldog csak akkor lehet, ha boldoggá tesz másokat.
2013.06.11. kedd
A valóság szívének közepébe
Minden embernek, minden papnak is egyénisége, egyéni küldetése is van. Én a magam részéről a valóság szívének közepébe másként szeretnék bejutni. Valóság az, amit a fölséges Isten a semmi helyére a megszámlálhatatlan lehetőségből konkrét módon megteremtett. Minden teremtmény megkapta létének határozmányait. Mindenbe beleírta Isten a természete törvényét: azért légy mindig készenlétben, hogy elősegítsd lehetőségeid szerint a nagy mindenség céljának valóra válását. Az élettelen hordozza hátán az élők törékenyebb létű világát. Aztán a benne rejlő energiák lassú porladásával váljék alkalmas táplálékává az élőknek, így maga is építse az életet. Az egyszerűbb élők segítsék a magasabb rendűek céljait Aztán a legmagasabb rendű földi lény, az ember sajátos rendeltetését biztosítsa minden más anyagi létező. Mert azt mondta Isten, miután minden más földi lényt megteremtett: „Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, hogy uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon és az egész földön, s minden csúszó-mászón, amely mozog a földön! Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, és azt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet! Hajtsátok uralmatok alá!” (Ter 1,26-28) Én pedig értelmes szív szeretnék lenni, hogy mindenkivel megértessem: Isten így gondolta el, hogy az ember mindennel tegye boldogabbá a mellé rendelte embert, semmit ne rontson, semmit ki ne pusztítson, főként ne önnön faját. Értse meg, boldog csak akkor lehet, ha boldoggá tesz másokat.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése