2013. május 20., hétfő

222. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében

2013.05.20. hétfő

Az Egyház alaptörvény

A zsidók negyven éven át vándoroltak a sivatagban, mielőtt bemehettek abba a hazába, amelyet Isten nyolcszáz évvel korábban ígért Ábrahámnak és utódainak. Ezt a végcélt elérhették volna néhány nap alatt, hiszen Egyiptom és Palesztina szomszédos országok. De az Úr úgy látta jónak, ha a sivatagot megjáratja velük a Földközi- tenger vidékétől a Síni- hegyig, ami a Sinai-félsziget déli csücskén található. Ott kötött velük szövetséget, ott avatta őket népévé az összes nemzetek közül. Onnan visszavándoroltatta őket az ígéret földje déli határáig. Ott fellázadtak az ellen az Isten ellen, aki őket úgy kitüntette, mint soha egyetlen más népet sem. Vissza kellett térniük a félsziget sivatagjába. Negyven évet kaptak arra, hogy majd annak lejártával képesek legyenek felfogni, hogy mi az az erő, ami őket néppé gyúrja a sok száz év alatt felduzzadt tömegből, amely szervezetileg legpraktikusabban rabszolga népnek volt tekinthető. Visszaérve a nevelőtáborból Mózes heteken át összefoglalta Isten kinyilatkoztatott igazságait Moáb síkságán. Itt hangzott el először kodifikálva az alaptörvény, amely minden mást összefoglal: „Halld Izrael: Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és minden erődből".(MTörv 6,4-5) Ezt ők ezerkétszáz év alatt nem értették meg igazán. Egy vita után fordult Jézushoz egy zsidó törvénytudó azzal, hogy megkérdezi: „Melyik a legelső az összes parancs közül? Jézus így felelt neki: Az összes parancs közül a legelső ez: Halld Izrael!
A mi Urunk, Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből és miden erődből. Ez az első parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat"
(Mk 12,28-31) Az emberek nagy része ma sem érti. Az Isten országa, a katolikus Egyház az igazság és a szeretet közössége. Ezért támadja a sátán, a hazugság és gyűlölet ura.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése