2013. május 9., csütörtök

211. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében

2013.05.09. csütörtök

Lét és cselekvés

Az emberek szellemi megismerő képességükkel, az értelemmel sok mindent megismerhetnek, amiről az alacsonyabb rendű lények, állatok és növények nem tudnak. Az ember tudja, hogy minden élőlény egy tudományosan összeállítható sorba tartozik. Ebben a sorban áll az ember is. Alatta az állatfaj áll, felette az angyalok. Az ember testével az állatokhoz hasonlít, lelkével az angyalokhoz. Lényegileg azonosak vagyunk a többi emberrel, de azért egyedenként igen sok nem-lényeges különbség van bennünk: egyik ember testében fejlettebb (magasabb, erősebb) mint a másik. Vannak értelmesebbek és kevésbé értelmesek. Ezek az emberi értékek fejleszthetők, földi életünkben kihasználhatók a megfelelő célokra. Abban sem vagyunk egyformák, hogy milyen különleges hivatásunk van. De még az azonos hivatásúak sem egyformák. Jézus egyik példabeszédében fejtegeti ezt a kérdést: Egy gazdag ember messze útra készült, kiosztotta pénzét a szolgái között, hogy ügyesen használják fel a kapott összegeket, gyarapítsák a gazda vagyonát. Az egyik szolgának tíz, a másiknak öt, a harmadiknak egy mínát adott. A visszatért úr számadást tartott: az első újabb tíz mínát hozott, a második újabb ötöt, a harmadik csak azt hozta, amit kapott. A tíz mínás tíz város felett lett úr, az ötös öt város felett, a harmadik pedig büntetést kapott, mert lustálkodott. A papok is lényegében más-más adottságokkal rendelkező emberek. Tehát nemcsak azt kell néznie a legnagyobb Úrnak, hogy papi munkára, szolgálatra hívott meg valakiket, hanem azt is, hogy milyen minőségekkel van feldíszítve természete. De a meghívottaknak is állandóan törődniük kell arra, hogy az egész lényüknek együtt kell dolgoznia papi ténykedésükkel, mert egészen Istené vagyunk. Az eredményt az összes képességünkhöz méri az Úr. Mondhatnánk azt is, hogy én egy hangszer vagyok Isten kezében: hegedű vagy bőgő: úgy kell szólanom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése