Katekézis a Hit Évében
2013.05.03. péntek
Félre ne értsük a megfogalmazást: „Mária, egészen Isten Igéje”. Szent János evangélista ugyanis egyetlen nagybetűs Igéről beszél:
„Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél”(Jn 1, 1) Igen, az Ige kezdettől fogva születik az Atyától, amikor az Atya öröktől fogva önmagától birtokolja a teljes, végtelen nagy, tökéletes istenséget: értelmet és akaratot. Az Atya önmagát kimerítően, tökéletesen megismeri. Ez a tökéletes, végtelen isteni önismeret a második isteni Személy. Az Atya nemcsak tökéletesen ismeri, de ugyanígy ki is mondja önmagát: Szó, Ige (Logos, Verbum). Ez a szó szoros értelmében tehát csak a Fiúra vonatkozik. Amikor először mondták ki hittudósok, hogy Mária Istenanya, sokakban elképedést okozott. De ha okosan gondolkodunk, mégis igaz ez is, hiszen nem azt mondjuk vele, hogy Mária Jézust Istennek szülte, vagyis hogy azért Isten, mert Mária megszülte, hanem azt jelenti: Mária Jézus emberi testét szülte a Szentlélek erejéből, emberlelkét a Szentháromság teremtette, és odaajándékozta ezt az új emberi természetet az örökkévaló Fiúistennek. Ő elfogadta, isteni természete mellé kapcsolta örökre. Amikor pedig Mária véréből felépült külső emberi életre alkalmassá a kis test, Mária együtt szülte a Testet, a Szentháromság teremtette Emberlelket és Birtokosát, az Isteni Személyt. Ezeket elválasztani elvileg sem lehet, tehát Mária joggal mondható Istenanyának, a frigynek szent szekrénye hasonlat is kiváló: annak borítólemezén ragyogott a „kebód Jahveh”, Isten dicsősége, benne volt a törvény, Áron kivirágzott vesszeje és egy tál manna. Máriában maga Jézus tündökölt, a Fiúisten. Mária, pedig a szülés után is hordozta nemcsak Jézus emlékét, hanem az újabb kinyilatkoztatásokat is, amelyeket élete folyamán kapott. A „Választottak gabonája, Lelkünk édes, dús mannája” (Ho 141, 1) is minden bizonnyal napi vendége volt.
2013.05.03. péntek
Félre ne értsük a megfogalmazást: „Mária, egészen Isten Igéje”. Szent János evangélista ugyanis egyetlen nagybetűs Igéről beszél:
„Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél”(Jn 1, 1) Igen, az Ige kezdettől fogva születik az Atyától, amikor az Atya öröktől fogva önmagától birtokolja a teljes, végtelen nagy, tökéletes istenséget: értelmet és akaratot. Az Atya önmagát kimerítően, tökéletesen megismeri. Ez a tökéletes, végtelen isteni önismeret a második isteni Személy. Az Atya nemcsak tökéletesen ismeri, de ugyanígy ki is mondja önmagát: Szó, Ige (Logos, Verbum). Ez a szó szoros értelmében tehát csak a Fiúra vonatkozik. Amikor először mondták ki hittudósok, hogy Mária Istenanya, sokakban elképedést okozott. De ha okosan gondolkodunk, mégis igaz ez is, hiszen nem azt mondjuk vele, hogy Mária Jézust Istennek szülte, vagyis hogy azért Isten, mert Mária megszülte, hanem azt jelenti: Mária Jézus emberi testét szülte a Szentlélek erejéből, emberlelkét a Szentháromság teremtette, és odaajándékozta ezt az új emberi természetet az örökkévaló Fiúistennek. Ő elfogadta, isteni természete mellé kapcsolta örökre. Amikor pedig Mária véréből felépült külső emberi életre alkalmassá a kis test, Mária együtt szülte a Testet, a Szentháromság teremtette Emberlelket és Birtokosát, az Isteni Személyt. Ezeket elválasztani elvileg sem lehet, tehát Mária joggal mondható Istenanyának, a frigynek szent szekrénye hasonlat is kiváló: annak borítólemezén ragyogott a „kebód Jahveh”, Isten dicsősége, benne volt a törvény, Áron kivirágzott vesszeje és egy tál manna. Máriában maga Jézus tündökölt, a Fiúisten. Mária, pedig a szülés után is hordozta nemcsak Jézus emlékét, hanem az újabb kinyilatkoztatásokat is, amelyeket élete folyamán kapott. A „Választottak gabonája, Lelkünk édes, dús mannája” (Ho 141, 1) is minden bizonnyal napi vendége volt.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése