2013. március 21., csütörtök

162. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében

2013.03.21. csütörtök

Az átalakulás útja.

Egyetlen ember sem születik üdvösségre készen. Az üdvösség feltétele ugyanis az, hogy végre kell hajtanunk Isten nekünk rendelt élettervét. A mennyországba jutás Isten kegyelméből adódik, de a mennyei boldogság bőségét Isten igazságosan méri, a szerint, hogy mennyi jót tettem Isten terveinek megfelelően. Mivel az embernek van saját értelme és akarata, azért tudunk vagy tudnánk mi is terveket készíteni Istentől függetlenül. Ő azonban azt akarja, hogy az Ő másokat kiszolgáló szeretet-tervét hajtsuk végre. „Arról ismerjük meg, hogy szeretjük Isten szülötteit, ha Istent szeretjük és parancsait teljesítjük” (1Jn 5,2) Ehhez kell földi életünkben átalakulnunk. Ez az átalakulás szenvedéssel jár. Azt is fel kell ajánlanunk a cél, a lélekmentés érdekében. Jézus teljes odaadást kíván: „Bizony, bizony mondom nektek, ha a földbe hullott gabonaszem meg nem hal, egymaga marad, de ha meghal, sok termést hoz”. (Jn 12,24) a papnak egész életét erre kell felajánlania, hogy sok termést hozzon. Ő nem mindenkiért tudja átadni önmagát. Ezt csak Jézus tehette meg. De a magunk kicsiségében, a magunk kicsi mindenét nekünk is fel kell ajánlanunk. A papot „alter Christusnak”, egy másik Krisztusnak, Krisztus másának is hívják régi idők óta. Ebben is követnünk kell Urunkat. Szentséges Atyánk személyesen részt vett a közelmúlt rengeteg szenvedésében. Igen okosan ajánlja: „a szívünkbe kell fogadnunk világunk nehézségeit, és Krisztussal együtt szenvedve kell átformálnunk ezeket a problémákat, és ez által saját magunkat is. S amilyen mértékben mi magunk átalakulunk, úgy láthatjuk meg Isten országának jelenlétét, és mutathatjuk meg másoknak is” Ez nem könnyű feladat. Annyira sok a gonoszság, és könnyebben foglalja le az emberek szívét, ha bűnösen is, de gazdagon élhet, hogy nekünk példát kell adnunk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése