2013. február 4., hétfő

117. nap a Hit Évében.



Katekézis a Hit Évében XVI. Benedek pápa rendelkezése szerint

2013.02.04. hétfő

A pokolról, vagyis az örök kárhozatról

„A pokol szó két értelemben alkalmazható: tág értelemben azok a félreeső helyek, ahol azokat a lelkeket tartják, amelyek nem nyerték el a mennyei boldogságot.(Tridenti Katekizmus I.rész 6.fejezet 2.) szoros értelemben az a visszataszító sötét börtön,ahol az elkárhozottak lelkét örök és kiolthatatlan tűz kínozza,a tisztátalan lelkekkel együtt, ezt nevezik gyehennának is, mélységnek, szoros értelemben pokolnak.Ha a következőkben pokolról beszélünk, ha csak kifejezetten föl nem tüntetjük, mindig a szoros értelemben vett pokolról van szó. Nem is vállalkozunk arra, hogy kifejezetten bizonyítsuk ennek a pokolnak a létezését. A Szentírás és a hagyomány a pokolról ugyanúgy, mint a mennyországról, igen világosan tanúskodik. Ezen felül mindaz, amit el fogunk mondani, megerősíti a pokol létezését is, hiszen ha valakik a pokolra kerülnek, ha ott örök kínokat állnak ki, akkor magának a pokolnak is léteznie kell. A pokol természete leginkább abból érthető meg, hogy mindig az éggel ellentétesnek mondják. Ezen kívül számos különböző kifejezéssel és képpel írja le a kinyilatkoztatás, ezek összességükben véve nyújtanak olyan ismeretet a pokolról, amilyen a földön elérhető.Nem lehet emberi fogalmakkal és szavakkal kifejezni,csak azok tudják meg, akik megtapasztalják. A kinyilatkoztatás csak analóg ismeretet nyújt róla. Közös és biztos állítás, hogy a pokol nem pusztán állapot, hanem hely is. Azért kell helynek lennie, mert anyagi tűzről olvasunk, és a feltámadás után a kárhozottak teste gyűlik majd össze. A Szentírás szavai és az egész hagyomány helynek tünteti fel. Ha azt kérdezzük, hogy hol van, nem lehet biztonsággal válaszolni. A Szentírás és egyházatyák szavaira támaszkodó régi nézet a földben vagy a föld alatt helyezi el a poklot, mert azt mondják, hogy a lelkeket pokolra taszítják, leszállnak a pokolba, noha ezek a szavak nem jelentenek szükségszerűen helymeghatározó irányt, hanem a mennyország magasztosságával ellentétben a pokol visszataszító voltát fejezik ki. Abból, hogy a pokol helye nem határozható meg biztonsággal, legkevésbé sem következik, hogy a pokol nem hely, vagy, hogy egyáltalán nem létezik. A mindenható Isten nem nyilatkoztatta ki a pokol fizikai helyét, de bizonyos, hogy tud helyet biztosítani azoknak, akik visszavonhatatlanul elvesztek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése