IMAHÉT a KRISZTUS-HÍVŐK EGYSÉGÉÉRT
„HOGY MINDNYÁJAN EGY LEGYENEK, AHOGYAN TE, ATYÁM BENNEM VAGY ÉS ÉN TEBENNED!”(Jn 17,21)
Az illetékes főpásztorok megírták az imahétre hívó körlevelet. Akikre a vezetés súlyos felelőssége hárul, azoknak bizony nagy feladat a krisztushívőket közös imára összegyűjteni. Különösen abban a korban, amelyik már hinni sem tud. A lelke mélyén nemcsak nem akar, de nem is vágyódik egy lenni Jézus Krisztusban Vele, Atyjával és a Szentlélekkel. Bennem riasztó sikoltásként él immár fél évszázada boldogemlékű XII. Pius pápa legfőbb pásztori üzenete: „Európa missziós terület” Nagyon jól tudjuk, hogy az első pápa, Szent Péter milyen nehéz szívvel szánta rá magát, hogy Heródes börtönéből angyal által csodálatos módon kiszabadulva még azon éjjel elinduljon Antióchia felé. A történelem nem véletlenekből áll: a feltámadás utáni beszélgetések alkalmával az Egyház sorsának alakulása egész biztos szóba került. Krisztus első földi helytartója ekkor már határozott utasítást kaphatott arra, hogy a kereszténység központja Róma legyen. (ApCsel 1,3) Az Ószövetség, a megváltás helyét később óriási erőfeszítésekkel sem tudta a pogányoktól megvédeni. A kereszténység központja: „Hol Szent Péter sírba téve”. Fél évszázada az egykori keresztény kontinens pápai ítélettel missziós terület. Néhány éve döbbenten láttam Európa térképét, amint a sötét szín árnyalataival érzékeltették az országok vallásosságát. Tudtam, hogy Nagy Szent Gergely pápa boldog jövendölése a római rabszolgapiacon megsemmisült. Az eladó csinos, szőke fiatalembereket megkérdezte: „Qui estis vos? Nos sumus angli. Si estis angli, sitis angeli!” Kik vagytok ti? Angolok vagyunk. Ha angolok vagytok, legyetek angyalok! Az egyesült Európa hihetetlen öntudattal tiltakozik, hogy alapokmányában a kereszténységről, főleg magáról Krisztusról szó ne essék. Európát, a kereszténységet, mi magyarok védtük ezer évig. Most az első imatalálkozón menjünk lélekben az őskereszténység nyomait keresni, de aztán a hazánkat imával mentő milliónyi magyar fogjon össze, és imádkozzék, hogy Európa újra keresztény legyen, és minden keresztény az legyen, aminek újra nevezhetjük: Keresztény!
Imádkozzuk kereszténységünk egységéért Szent Ferenc atyánk imáját!
Uram, tégy engem békéd eszközévé, hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek, hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak, hogy összekössek, ahol széthúzás van, hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz, hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik, hogy örömöt hozzak oda, ahol gond tanyázik. Ó, Uram, segíts meg, hogy törekedjem nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem, hogy én megvigasztaljak, nem arra, hogy szeressenek, hanem arra, hogy szeressek. Mert aki így ad, az kapni fog, aki elveszíti magát, az talál, aki megbocsát, annak megbocsátanak, aki meghal, az fölébred az örök életre.
Bánk atya
„HOGY MINDNYÁJAN EGY LEGYENEK, AHOGYAN TE, ATYÁM BENNEM VAGY ÉS ÉN TEBENNED!”(Jn 17,21)
Az illetékes főpásztorok megírták az imahétre hívó körlevelet. Akikre a vezetés súlyos felelőssége hárul, azoknak bizony nagy feladat a krisztushívőket közös imára összegyűjteni. Különösen abban a korban, amelyik már hinni sem tud. A lelke mélyén nemcsak nem akar, de nem is vágyódik egy lenni Jézus Krisztusban Vele, Atyjával és a Szentlélekkel. Bennem riasztó sikoltásként él immár fél évszázada boldogemlékű XII. Pius pápa legfőbb pásztori üzenete: „Európa missziós terület” Nagyon jól tudjuk, hogy az első pápa, Szent Péter milyen nehéz szívvel szánta rá magát, hogy Heródes börtönéből angyal által csodálatos módon kiszabadulva még azon éjjel elinduljon Antióchia felé. A történelem nem véletlenekből áll: a feltámadás utáni beszélgetések alkalmával az Egyház sorsának alakulása egész biztos szóba került. Krisztus első földi helytartója ekkor már határozott utasítást kaphatott arra, hogy a kereszténység központja Róma legyen. (ApCsel 1,3) Az Ószövetség, a megváltás helyét később óriási erőfeszítésekkel sem tudta a pogányoktól megvédeni. A kereszténység központja: „Hol Szent Péter sírba téve”. Fél évszázada az egykori keresztény kontinens pápai ítélettel missziós terület. Néhány éve döbbenten láttam Európa térképét, amint a sötét szín árnyalataival érzékeltették az országok vallásosságát. Tudtam, hogy Nagy Szent Gergely pápa boldog jövendölése a római rabszolgapiacon megsemmisült. Az eladó csinos, szőke fiatalembereket megkérdezte: „Qui estis vos? Nos sumus angli. Si estis angli, sitis angeli!” Kik vagytok ti? Angolok vagyunk. Ha angolok vagytok, legyetek angyalok! Az egyesült Európa hihetetlen öntudattal tiltakozik, hogy alapokmányában a kereszténységről, főleg magáról Krisztusról szó ne essék. Európát, a kereszténységet, mi magyarok védtük ezer évig. Most az első imatalálkozón menjünk lélekben az őskereszténység nyomait keresni, de aztán a hazánkat imával mentő milliónyi magyar fogjon össze, és imádkozzék, hogy Európa újra keresztény legyen, és minden keresztény az legyen, aminek újra nevezhetjük: Keresztény!
Imádkozzuk kereszténységünk egységéért Szent Ferenc atyánk imáját!
Uram, tégy engem békéd eszközévé, hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek, hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak, hogy összekössek, ahol széthúzás van, hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz, hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik, hogy örömöt hozzak oda, ahol gond tanyázik. Ó, Uram, segíts meg, hogy törekedjem nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem, hogy én megvigasztaljak, nem arra, hogy szeressenek, hanem arra, hogy szeressek. Mert aki így ad, az kapni fog, aki elveszíti magát, az talál, aki megbocsát, annak megbocsátanak, aki meghal, az fölébred az örök életre.
Bánk atya
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése